TÖRZSKOCSMA HURGHADÁN, AVAGY ALLAH SZEME NEM MINDENT LÁT

Miután megérkeztünk Hurghadára és elfoglaltuk pici kabinjainkat a kikötőben horgonyzó Sun Dreams hajón, ( nekem a kedvenc kabinom jutott, hurráááá!), a társaság nagy része eltaxizott a For You-ba. ( avagy népi nyelven: 4 YOU). Ebben nincs semmi meglepő. A FOR YOU az egy törzskocsma vagy törzsbár, ilyesmi, Hurghada kellős közepén, az itt élő, vagy az ide túristaként érkező külföldiek, de főleg a magyarok állandó találkahelye. Itt forsriftos engedéllyel szolgálnak fel sört vagy más alkohohol- félét, Allah nyilván nem bánja. Állítólag, s ezt a beavatottak mesélik, néha a személyzet egy-egy tagja is meghúzza magának a sörösüveget, de trükkösen: elbújnak vele a pincében, mert akkor ott a födém Allah és őközöttük, és ez megnehezíti az isten éleslátását. Ezek az arabok nem fundamentalisták, az tuti, ha ugyan igaz a sztori, teszem hozzá.

Node, a magyaroknak nincs és nem lehet ilyen skrupulusuk.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A felvétel archív, pár éve készült, de lehetett volna most is…

Most három asztal összetolva és indulhat a buli. Egy kicsit a szafarira induló búvárok is ismerkednek egymással, kell is az, mert holnap reggeltől, egy teljes héten át, egy 90 méteres hajón leszünk összezárva, és, ugye, ez nem tréfadolog. De a társaság folyamatosan bővül, az est során felbukkanak újabb arcok, akikkel aztán koccintani lehet, meg kell is. Felbukkanak, elmennek, újak jönnek. Én nem kívánom az alkoholt, inkább shake-et iszom, mint itt mindig, elképesztően hűsítő , bíborszínű jeges tea ez, ami hibiszkusz virágból készül, a tetején vastag fehér habbal. Nyam-nyam.

Hurghadán egész kis magyar kolónia él. Kicsi közösség, de stabilan itt vannak. Idetelepült búvároktatók, búvárbázis-tulajdonosok, idegenvezetők, vagy csak úgy: kalandorok, klíma-függők, könyvelők, utazás-szervezők, életművészek, stb., mindenféle korosztályból.

Jön Zsombi, aki úgy néz ki , mint egy csupaizom idegenlégiós, ahogy meséli, se kutyája, se macskája, úgyhogy túristákat visz merülni, évek óta. Felbukkan Gyuri, ez a kb. negyvenvalahány éves férfi, aki a, nem tudni hanyadik pohár után, elmondja, hajdan dokumentumfilmeket csinált, amelyeket a magyar televízió csatornáin mutattak be, majd jónéhány évre elhúzott Kairóba üzletembernek, később úgy döntött, hogy idegenvezető lesz Dél-Egyiptomban. Prímán beszél sok nyelvet, arabul is, persze. És találkozom Zozóval is, aki már tíz éve menedzseli az egyik magyar tulajdonú búvárbázist, langaléta, nagyon jó arcú, értelmes fiú. Mostanában mást is csinál: úgynevezett szárazruhákat segít forgalmazni itt a tengerparton, de messzebb, Líbiában is. Ezen egy picit elcsodálkozom: a szárazruha hidegvizű tengereken alkalmazott búváröltözék, mert nem megy alá a víz, és igy nem lehet fázni benne. Nagy kihívás lehet szárazruhát eladni a világ ezen pontján, ahol a víz általában 3o, a levegő pedig 40 fokos. De Zozo ügyes. Szóval, kicsit, meg nem is olyan kicsit, mindenki lökött itt. És lehuppan az asztalhoz Suzy, ez a remek teremtés, aki a legodaadóbb búvár instruktor a világon, 9 éve él Hurghadán ahol változatlan szenvedéllyel és türelemmel képzi ki a kis búvárpalántákat. Két éve nem járt otthon, minek? És kiért? Jól érzi itt magát. És persze Gabi, a főnökasszony, a Sun Dreams búvárhajónk tulajdonosa, aki maga is oktató, nem is akármilyen. Ő Frankfurtból ugrott át, mert most ott él. És jönnek és mennek az emberek és fogy a pezsgő meg a vodkás kóla és megy a röhögés, a sztorizás, csak úgy röpködnek a bamegek az ezeregy arab éjszakában, Allah bocsássa meg.

Spéci és fura, öntörvényű karakterek, de egy közös mindenképpen van bennük: a tartós, stabil szingliség és a határtalan szabadság keresése. Másképp nem lennének itt. Az arab pincérek mind haverok. A FOR YOU teraszán még éjjel is 28 fok meleg van.

Fél egy táján cihelődni kezdek, holnap reggel kezdődik a szafarink és az első merülésnél észnél szeretnék lenni. Taxi vissza a marinába, a szandálom lerúgom, betaszigálom a többi lábbeli közé, egy sarokba, mostantól, egy teljes héten át, a hajós lét szabályai szerint, mezítlábasak leszünk, és ezzel a mozdulattal, talán szimbolikusan is, egy időre elbúcsúzunk a megszokott civilizációnktól.

Kicsit elrakosgatom a cuccaimat a kabinomban, aztán irány az ágyikó. Kabinajtót kitárom, így szeretem, így szeretek itt aludni is, szinte a a lábamnál a Vörös tenger, ami most sötétkéken csobog. Így fektemben még az ég egy darabkáját is látom, fönről rámszakadnak a csillagok. Pici szél fúj, ringatódzunk, viszontlátásra, halacskák, holnap!

Hozzászólás