I LOVE YOU… (KUBA V. RÉSZ)

Baktat a nyomomban a kubai fiatalember a havannai utcán, és ismételgeti a két kurta mondatocskát, amit betanult angolul. „I love you” meg „I need you”. A baj az, hogy – bár igyekszem tudomást se szerezni róla, nagyon kitartó. Ha szaporázom a léptem, ő is begyorsít. És hajtogatja, rendületlenül. Végül hátrafordulok, és erre a célra előre kidolgozott, hibátlan spanyolsággal odabököm: „Kopj le, öregem!” Ez meglepi. Lassan tényleg lekopik.

Ez egy iparág Kubában. Azt mondom nőtársaimnak: ne bosszankodj, ne háborogj, csak készülj fel rá és vedd humorra…  Ifjú srácok, férfiak rászállnak turista-nőkre, előszeretettel idősebbekre, na jó, élelmedettekre, mint én is, vélve, hogy ezek – így hervadó korukban – fogékonyabbak ilyesmire, és ajánlják nekik magukat. Hol csak a kis testüket, alkalmilag, de az igazi álma sokuknak az, hogy annyira elmélyítsék a dolgot, hogy idővel a hölgyek férjül vegyék őket,  s így legálisan külföldi útlevélre tehessenek szert. Néhányuknak be is jön, mint hallom.

Egy percig se állítom, hogy ilyesfajta, mondjuk, inzultus minden nap megeshet az emberrel, vagy hogy a kubai férfiak többségétől erre lehet számítani. De nagyon is létezik  dolog. Velem 4-5 hét alatt úgy háromszor fordult ez elő, különböző városokban. Nem rossz arány, pláne hetven év fölött, ugye?

20170224_174636

Santiagoban például, a fickó sokkal rafkóbb volt, mint az előző és még beszélt is angolul. Jön, azt mondja, rém határozottan: hello, mi ismerjük egymást. Mondom neki: nem, nem hiszem. -De hiszen tegnapelőtt beszélgettünk a parkban! – így ő. És néz hozzá, bizalmasan. Mire én:  nem találkoztunk, és ne haragudjon, most szívesebben maradnék egyedül. – Miért csinálod ezt velem? – kiált fel emocionálisan. A pillantása vádló és egyben vágyakozó kifejezéssel teli – kellően adagolva. – Gyönyörű nő vagy, hogyan tudnálak elfelejteni? – próbálkozik tovább. – Ne bánj így velem… Felállok a padról, arrébb állok, pasas lemond rólam és talán a távolban lebegő európai útleveléről is.

Na, szóval, a férj- vagy alkalmi szerető-jelölteken túl, turistaként , egy ilyen szegény országban, mint Kuba sok mindennel szembesülsz. Már, ahogy korábbi bejegyzéseimben, talán többször is emlegettem, nagyon nyitottak-kedvesek-barátkozóak. Szívből azok. Imádják a vendéget. Mondjuk, rém klasszul elcsevegsz egy idegennel 1-2 órát, sokat nevettek együtt, jól érzitek magatokat, és aztán elváltok. Könnyen előfordulhat, hogy ilyenkor lazán megjegyzi: te figyelj, ha most nem sietsz annyira, töltsd fel már a telefonomat, megmutatom hogy kell csinálni a mobilodról, mondjuk húsz eurót rakj már rá, neked az nem sokat számít, nekem meg nagyon jól jönne.  Hiszen barátok vagyunk, nem?

20170304_163511

Ilyen  helyzetekben csak azt mondtam mosolyogva: ne haragudj, nem tehetem. És elzárkóztam a magyarázgatások elől.

Nem is én, hanem egy ex-kollegám járt nagyon pórul. Minden előtanulmány nélkül ment ki Kubába, ahol egyébként istenien érezte magát. De ez még a legeslegelső napján történt:

Látott egy bodegát, ( egy olyan bolt, ahol nagyon pici pénz ellenében, az élelmiszer-adagokat osztják a helybélieknek, fejkvóta alapján) és annyira ámulatosnak találta az üres pultokat, ahol néhány halkonzerven és Castro képmásán kívűl nem sok minden akadt, hogy bement. Pusztán szociológiai érdeklődésből, vagy talán fényképezni akart. Jön egy asszony, gyorsan elhadarja neki, hogy hány gyereke van otthon és kéri, vegyen már meg neki,  adományként, egy halkonzervet. Kollegám gondolja, mibe kerülhet ez, 1 dollár vagy annyi se, ez az első napja, miért ne legyen jófiú, bólint. A többi villámgyorsan lezajlik: Boltos előkap egy nyilvánvalóan előre elkészített nagy szatyrot, benne mindenféle cucc, nem is lehet látni hogy mi, asszony ad egy gyors, hálás puszit a kollegámnak és szatyrostul eltűnik. Boltos meg mondja neki: huszonöt euró lesz a szatyornyi kaja. Tapasztalatlan kollega zavart is, rémült is, nyelvileg se tökéletes, tehát fogvicsorgatva, de fizet.

20170211_082744

Szerencsére, ez az első napi epizód nem zavarta meg a későbbi összképét Kubáról, alig várja, hogy újra mehessen oda, vagyis a helyére tette a dolgokat. Ahogy most én is próbálom…

Nem kell baleknek lenni. Ez nem szükségszerű. És arra is készülj fel, hogy azért bőven akadnak kedves kubaiak, akik sohase akarnának kihasználni. Vagy csak egy icipicit, ami nem olyan bántó. És tudod mit? Azt is nagyon meg fogják becsülni, hogy nem vagy balek meg lúzer!

Mondok két esetet a magaméból: sétálok a havannai utcán, látok egy jó nagy, lepukkant, poros helyiséget, valamiféle bár. Elég üres is ebben a napszakban. Betérek, kérek egy mojitot. Óvatosan előre megkérdezem: mennyi? Pultos mondja: négy dollár. Én már tudtam, hogy ilyen nincs, kiváltképp egy ilyen színvonalú kocsmában. Addig 1-2 dolcsit fizettem a koktéljaimért, klassz helyeken is.  Mondom: figyelj, ez nem jó, én itt meg itt ( és meg is nevezem a helyeket) a felét se fizettem. – Na, de –, mondja ő – tudod, hol vagyunk most? Nézd csak meg a falon azt a képet: itt játszott valamikor a Buena Vista Social Club! Nézem a képet, tényleg ők azok, mondom a pasasnak: Csak játszOTT. Solía tocar. Valaha. Egyszer. Már nincs is meg ez az együttes. Miért fizetnék én ezért MOST négy dollárt egy szerény mojito-ért?  Hatalmas röhögés, a jelenlévő 2-3 vendég még tapsol is nekem. pultos meg löki: Hú , de rafkó vagy, tessék, ezt az eszes nőt nem lehet becsapni.! És – hiszitek vagy se  – ingyen ittam a mojitomat, ajándékba!

20170212_124111

És úgy összebarátkoztunk, hogy utána még két órát dumáltunk, rém komoly dolgokról is, másnap a szabadnapján, meg én hívtam meg egy italra, a saját munkahelyén.

20170213_180903

A másik Santiagoban történt, ahol bárhol és bárkit, ha motorral van , leinthetsz egy városi fuvarra. Nem kell, hogy hivatásos motoros taxis legyen, elég, ha éppen ül a gépén.  Ez is egy elterjedt, fizetés-kiegészítő forrás a sok közül. Feketén, persze.  Bevett egységára, mint ismerősöktől megérdeklődtem, 10 peso, azaz kb. kevesebb, mint fél dollár. Leintek egyet, mondom a címet, mire ő: 30 peso lesz. Mire én: annyit fizetek, mint bárki, tízet kapsz, haver. Gondolkozik, majd kezembe nyomja a vendégsisakot és usgyi. Leszállok a végén, ő azt kérdezi, de igazi elismeréssel a hangjában: külföldi turista vagy, honnan a csudából tudod, hogy egy tízest szoktak fizetni? Mondom, vannak helyi haverjaim. Forrón kezet fog velem, még talán könnyedén meg is ölel a búcsúzáskor. Szép vakációt kíván nekem Kubában.

20170303_134508

Persze, ha tudsz spanyolul, könnyebb navigálni. (Azért az angol is működik többé-kevésbé). Különösen, ha független utazó vagy, mert persze, egy zárt üdülőhelyen töltött 1-2 hét, szervezett kirándulásokkal, nagyjából kivédi neked az ilyen átveréseket . Valamint (véleményem szerint),  ugyanez, ugyanakkor, elzár egész Kubától is.  Mármint az igazitól és a hétköznapi emberektől is. Kockáztatni pedig a kalandért érdemes, gondolom én.

Mert csavaroghatsz a szigeten belül akárhol, garantáltan NEM átverések sorából fog csak állni az ott töltött időd…

P1100720

Ez a bácsi most 90 éves. Ő tényleg a Buenavista-ban játszott, az utolsó élő tagja. Zongorista. Elcsíptem véletlenül a szülinapi, kocsmai koncertjén

Már valamelyik korábbi bejegyzésemben említettem, hogy Kuba merő ellentmondás. Egyetlen kiszámítható dolog van benne: a kiszámíthatatlanság.

20170212_180555

P1100616

A sziget hangulata, ugyanakkor, semmivel se hasonlítható össze, felemelő, izgalmas, feltétlen emóciókat vált ki mindenkiből. Meg frusztráló is. Az biztos, hogy megosztó hely. Imádni vagy utálni lehet. Közömbösen senkit se hagy.

20170228_083303

Már nem is tudom, mit ígérjek be legközelebbre…. Mutassam be azt a szédült retro-autó-parkot, ami ellepi az egész szigetet?  Ilyenekből  nálunk egyet is körbecsodálnának  az utcán, ott meg százával-ezrével…Vagy meséljek nektek Jorge-ról, aki lázban égő szemekkel, életvitel-szerűen, meséket fogalmaz az utcán? Majd eldől. Szóval, legközelebb.

Advertisements

I LOVE YOU… (KUBA V. RÉSZ)” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s