FÜLÖP-SZIGETEK: ELVIRA MALACA, MEG VURSLI A TRÓPUSOKON

 

Cebu szigete jó nagy és töményen lakott. Ezért aztán vagy négy órába telit, amíg a kisbusz  Moalboalból  elvitt benünket egy Maya nevű hajókikötőig, ahonnan egy rozzant bárkán áthajóztunk Malapascuába. A buszos út ugyanazt a látványt mutatja, mint a legtöbb ázsiai településrendszer: falvak vagy éppen kisvárosok, egyik a másikba belenőve, millió motor, némelyikükön négy ember is szorong , sok mobiltelefon, koszos, kaotikus piacbódék, poros ösvények, sok gyerek, sok utcai kifőzde, ezek mind összeérnek. Forgalom lassú,lebonyolításához, a vezetéshez nagyfokú kreativitás és a szabályok egyértelmű hanyagolása szükséges. Záróvonal, szembe forgalom, kerülgetések rendje balról , stb – ezt felejtsük el.

Malapascua az egy Cebuhoz tartozó, de kis külön álló sziget, tényleg pici, másfél-két óra alatt körbejárható. Szállodánk nem a parton van, hanem beljebb kb. 150-200 méterrel, egy homokos, pocsolyás sikátoron kell megközelíteni. Állítólag itt jóval kevesebb a bulizaj, mint kint a parton. Egy villabungalókból álló édenkert, pálmákkal, virágokkal, kertésszel, nagy, faburkolatú teraszokkal, szép belső kialakítással. Cipővel még a recepcióhoz sem lehet menni, mezítlábas világ.

P1100491P1100487A szomszédos teraszokat bambusz- kerítés választja el, később ennek támaszkodva fogok berumozni a szomszédos, helyes házaspárral. Szuper reggelink mindent tartalmaz, amit lehet, friss dzsúszokat is, és az sem tűnik szörnyű bajnak, hogy friss mangóval tömött palacsintával fejezzük be a rengeteg reggeli fogást.

P1100493P1100495Irtó kellemes meglepetés a faluközösség közvetlen közelsége, aki nem kényes a bádog- és gyékénykunyhó-sorok, a sikátorok, az apró zűrös boltok, a hatmillió sivalkodó helyi gyerek, a keskeny homokos utakon mögötted és szemben megjelenő motorok, a homok-borította terecskék látványára, az jól érzi itt magát.

P1100506P1100508P1100577Bár itt  nem érvényes, hogy hajnalban kukorékolnak a kakasok,mert  egész éjjel ordítanak, hajnalban is persze. Első este tetézte ezt a kakas-szimfóniát egy karaoke verseny, nem tudni, hol zajlott, de mintha a fülembe énekeltek volna,  jó hamisan, persze. Este nyomás vacsorahely után kutatni: hiszen itt nem fizettem be félpanziót, úgy döntöttem inkább, flangálok a faluban, keresek valami helyi éttermet. Van belőle éppen elég. Első este, a szállodánk szomszédságában meglátok egy udvart, nyitott kapu, bent székek-asztalok-padok, középen nagy disznó éppen elkészült a nyárson. Oké, bekóválygok: bocsánat, ez egy étterem, vagy családi összejövetel? Családi fieszta,  válaszolja mosolyogva egy asszony, a védőszentünk ünnepnapja van. Tessék, egyenek velünk.

P1100430Nagy kést kapok a kezembe, vágok a disznóból, hozzá rizst adnak és kólát öntenek. Hú de klassz! Meg is állapodunk a nővel: máskor is főz nekem, ha előre szólok. Hurrá!

Aztán felfedezem a falut, ahol most vásár van, vursli, annak minden kellékével, ócska pólok, világító-forgó kerekek, műanyag mütyürök, nyárson disznó és csirke pálcikákon, sivalkodó kicsik, kakasok minden udvarban. És mindenütt tombol a szerencsejáték.P1100463P1100448P1100447P1100449

Egy pici gyerek valami betonon ül, ott öntözi magát egy bögréből. Jól érzem magam ebben a forgatagban, fogyasztok egy mangóból, jégdarából, gyümölcsdarabokból készült folyékony fagyit és szemlélődöm.

P1100454De ez már két merülés után történik, az első abszolút felejtős, sőt frusztráló, rövid, üres. A  második már sokkal színesebb, makrovilág, bájos tintahal két tűzhal között,  angolna, csőféreg, ami ha kinyúlik, a végén egy virágszirom szerű alakzat bontakozik ki, de ha megérinted, megint három centisre húzza össze magát, mint egy jól nevelt teleszkóp. Közben libeg-lebeg az áramlásban. A víz alatt én most nem fotóztam, Suzybúvár-társunk kiváló, víz alatti képeit adom közzé, hogy lássátok ti is, amit mi.

DSCN1785DSCN2024DSCN2183A tengeri csillagok általában ibolya- és kék színűek, de van másmilyen színű is,  elegánsan megünek a sziklán vagy homokon. Korallok tömege.

P1300273

P1300219 P1300295 P1300319

DSCN2135Este néhány vállalkozó társammal újra be a vásárba, szépségkirálynő választás lesz ma, de nem tudjuk kivárni, mert húzódik a cucc, mi meg másnap  hajnalban kelünk egy korai cápa merülésre. Azért istenien telik az idő a vásárban:  a  rulett-szerű szerencsejátékokon minden aprónkat persze elveszítjük, Józsi barátunk viszont a vursli lövöldéjében tér igazán magához, a lőni akarókat kiszolgáló két pöttöm fiúgyerektől, 2x 12 lövéses tárt rendel és reszkessetek műanyag csirkék!

P1100474Legalább a fele telitalálat, Józsi rezzenéstelen arccal céloz, egyre több rajongója lesz, már sokan nézik, bámulják a nagy fehér istent,

P1100475aki elnyeri az összes jutalom cukorkát, amit aztán nagyvonalúan szétoszt a kisgyerekek között. Ilyen a mi Józsink, ja, meg összevásárol egy csomó világító, nyeles kütyüt, pörögnek a kerekek, a szívecskék, azt is szétosztogatja a kissrácok között.

P1100467Akik illedelmesen „thank you”- val köszönik meg. Fülledt esténkben csak úgy csobog előttünk, mellettünk az áldott Csendes Óceán. Tudjuk, mindíg tudjuk, hol vagyunk.

P1100469Magam részéről nagyon szeretem az ilyen póri szórakozásokat, imádom a vulgaritásukat, mert olyan természetesek és  IGAZIAK.

A puszta földön már édesen alszik néhány  kisgyerek, meg felnőtt, leheverednek ebben a klímában, ahol csak tudnak és durmi. Egyszerű az élet. Természetes az európai szemszögből nagyfokú igénytelenség, ami, mégis, látható megelégedettséggel párosul.

A cápákkal másnap reggel nincs szerencsém. Éjszaka a  légkonditól vagy mitől bedugult a fülem, kínlódom az egyenlítéssel és csak kicsit később érkezem le a cleaning station-re,  ahol a korareggeli órákban, az erre specializálódott rákoknak az a dolguk, hogy megmosdassák a kis és nagy tengeri élőlényeket. A rókacápák fogazatát és száját is. Dögivel vonulnak ezek a lények ilyenkor a cleaning station-re.  Tisztaság fél egészség. Közben jól megfigyelhetőek. Én, mondom, sajnos elmulasztottam a fogmosás rítusát, a fene vigye el.  Talán tudom pótolni egy másik merülés során.

Az élet, egyébként, számunkra is lelassult, a búvárkodás és a zabálni való körüli tennivalók kitöltik a napot, ez aztán a luxus! Lassan elhiszem , hogy a mindennapi nyomást, gondokat, a megfelelési kényszert, a melót, a számlabefizetéseket tényleg otthon hagytam.

P1300020

Na, ez én magam lennék, tök vidáman a nagy kékségben

Elvira, a fillippino asszony , aki pár napja meghívott a családi fiesztára és a malacára,ma királyi vacsit csinált az övéinek, és én is jelentkeztem egy adagra, most már, persze, fizetés ellenében.   Átballagtam hozzájuk. Hatalmas udvar, sok-sok asztal-pad, számtalan gyerek, menyek, fiak, rokonok, stb.

P1100424Két pici ház áll a telken, mit ház, dehogyis, banánlevelekből font gyékénykunyhó inkább. Ez az anyag igen gyakori errefelé. Privát, helyiekkel eltöltött estém volt, tehát. Elvira a tegnapelőtti nyárson sült disznó bőséges maradékát gusztán felszeletelte, majd az orrom előtt, mézes,fokhagymás, fűszeres, zöldséges vajban jól átsütötte ( oh, azok az illatok…!)  Vegyes, ropogós zöldségdarabokból nem hideg salátát csinált, hanem azokat is megforgatta forró fokhagymás vajban, köretként.

Nyammmmm!

De nem úgy kell elképzelni, hogy a család körbeül egy asztalt, azt már nem! Egész este friss adagokat készítenek folyamatosan és aki éppen vágyik rá, az kisüti, vagy Elvira mama  elkészíti  nekik és itt-ott, az udvarban szétszórt asztaloknál eszdegélnek, a szomszédokkal együtt.

Elvira ötvenhat éves nő. Két felnőtt fia van. Több gyereke is lehetne, de nincs. Merthogy 24 éves volt, amikor meghozták az ura holttestét Manilából. A férfi tájfun áldozata lett. Nem telefonáltak, nem táviratoztak, csak hozták a fiatal, 29 éves halottat , be az udvarba. Miközben hallgattam őt, szinte megütött ez az archaikus kép. Elvira akkor kézen fogta az akkor pár éves kisfiát, hasában ott volt a másik és elhatározta, hogy tisztességgel fogja eltemetni a férjét. Ezután küzdelmes élet következett, hogy valahogy fenn tudja tartani hármukat és hozzá a szüleit is. Éjjel-nappal gyékényt font és fillérekért árulta, majd egy panzióban helyezkedett el mindenesként, később szakácsnő lett ugyanott. Halálra dolgozta magát. Soha többé nem ment férjhez. Viszont fűtötte egy ambíció: hogy legyen valaki a fiaiból. Mindketten leérettségiztek, megtanultak angolul, mindketten a turista-iparban dolgoznak, Pablo , az idősebb, akivel édes, fülöp-szigeti bort iszogattam ezen az estén, a parti őrségnél van, állami állás, hajót vezet, a kisebbikből dive-master , azaz búvármester lett. Valami dzsúsz-büfét is üzemeltet  a szigeten, hogy több lábon álljon.

  • Az ambíció, az hiányzik itt a szigeten az emberekből -, mondja Elvira. -Elvannak a koszban, a tanulatlanságban, el a kakasaikkal, esetleg a disznóikkal, munka és minden nélkül, és még csak nem is boldogtalanok -, teszi hozzá.

Ő másképp képzeli az életet. Mióta átköltöztek ide Malapascuába, egy másik szigetről, be ebbe a nagyudvaros házba, meg a gyékénykunyhóba ( egyetlen ágy és egyetlen szekrény-féle képezi a berendezést) azon gondolkozik, hogy egy vendéglőt kéne itt nyitnia. Hiszen főzni profi módon tud. A fiai már saját kunyhóban laknak, saját családdal,  a mostani alkalom, hogy itt összegyűltek, kivételes, máskor sokat van egyedül, ideje vállalkozni, valamihez kezdeni.

Ilyenekről beszélgettünk , meglepően meghitten , a csillagok alatt, a harmincöt fokos fülöp-szigeteki éjszakában. A saláta köretemet már képtelen voltam teljesen megenni, annyira jól laktam. Elvira fogta a villámat, a tányéromat és belapátolta a maradékot. Itt semmi nem veszhet  kárba.

Ez volt eredetileg az én salim

Na, jó, most befejezem, legközelebb egy igazi, falusi, őrületes kakasviadalra viszlek el titeket.

 

Advertisements

FÜLÖP-SZIGETEK: ELVIRA MALACA, MEG VURSLI A TRÓPUSOKON” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. 2016.05.24. 19:12 keltezéssel, AnnaCsavar írta: > WordPress.com > lengyanna posted: ” Cebu szigete jó nagy és töményen lakott. Ezért > aztán vagy négy órába telit, amíg a kisbusz Moalboalból elvitt > benünket egy Maya nevű hajókikötőig, ahonnan egy rozzant bárkán > áthajóztunk Malapascuába. A buszos út ugyanazt a látványt mutatja, mi” >

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s