MACHU PICCHU FAPADOSSAL

P1080858Hát, én láttam a világ legóriásibb kutyáját. Kicsit nagyobb volt, mint egy borjú, a feje elefánt-szerű és a perui Augas Calientesben, a Machu Picchu kapujában fekvő kis faluban él, az Abasto elnevezésű piacon, gazda nélkül, otthonosan liheg a kajásstandok körül és a sok zabától még biztosan nőni fog. A dög zavartalanul mászkál, a helybéliek pedig eközben – reggel 8-9-kor!!!, ugyancsak zavartalanul fogyasztják zsíros, barbár, bő zsiradékban sült disznó-adagjaikat, sok-sok rizzsel. Még mindig elég sekélyes spanyolságommal odaszólok a reggelizőkhöz: – ez az állat, ugye, egy keverék ? – Mondják, hát persze. Mire én megeresztek egy vicc-félét: egy ló és egy nagytestű kutya keveréke? Hú, de nagy sikerem volt! Csak úgy kacagtak a zsíros ajkaikkal, reggelizés közben. Egyikük amigának nevezett, még meg is kínált a disznó-falatjából, Köszöntem, nem kértem.

Mi újat tudnék én mondani Machu Picchuról, a helyről, ami miatt az utazók többsége ide jön Peruba? Előzőleg olvas róla picit az ember, megnéz jópár képet, tudja hová megy majd, és mégis talpig megrendül, amikor megpillantja. Ugyanezt éreztem, sok-sok éve, Petrában, Jordániában, ugyanilyen megrendülést.

Ahhoz, hogy megláthassuk ezt a világ hét csodájának egyikét, meg kell küzdeni. Persze, ki is lehet váltani ezt a küzdelmet, amennyiben vonattal mész Aguas Calientesbe. (onnan meg busszal a Machu kapujáig, delux megoldás) Egyenest Cuzcobol vagy Ollantaytambobol indul a szerelvény. Ez esetben 2-3oo dollárt fizetsz, csupán a két-három órás vonatozásért. A többi, ami még rájön, az is minima 200 dollár.

Zárójel: ez a vonat-ügy nagyon büdös. Példátlanul drága az egész országban, még akkor is, ha perui vagy, nem pénzes gringo turista (a gringoktól általában is a sokszorosát kérik el BÁRMIÉRT, mint amennyit a peruiak fizetnek). Ez hivatalos álláspont. A vasúti jegy húszszorosába is belekerülhet nekem, mint amennyit ő fizet.. De, mondom, neki se olcsó. Merthogy a vasút az monopólium, egy chilei multimilliárdosé a teljes perui vasútrendszer, nincs konkurrencia. Zárójel bezárva.

Tehát vonatmentes alternatívák: többféle út vezet ehhez a csodához. Vagy 4-5 napig menetelsz, mondjuk, a hajdani inka ösvényen, meredek hegyoldalakon, fennsíkokon stb. mielőtt odaérsz. Én a fapadosat választottam, ami megfelel a hanyatló fizikumomnak, felszereltségi fokozatomnak valamint főleg a pénztárcámnak. Ez pedig egy bevett útvonal itt, olcsójánosoknak, három nap esetén 110 dollárért, beleértve a borsos belépőt Machu Picchura. Cuzcoból kisbusz, 6-7 óra alatt elvisz egy Hidroelectrica nevű létesítményhez.

P1080757 P1080759P1080856Ott kiszállsz, majd 11 km-t sétafikálsz a zsákoddal, gyakorlatilag a vonatsínek mellett, vagy rajtuk, végig a döbbenetes, szűk völgyben, melletted végig ott zubog és dübörög a Vilcanota folyó, benne dögletes nagy fehér sziklatömbökkel, ez a folyó aztán beletorkollik az Urubambába, az meg az Amazonasba. Össze vagy kötve a Pachamamával és összes elágazásával, állandóan. Ez a menet nekem majd három órat tartott, volt, de klassz volt.

P1080852

Megérkezel a már emlegetett Aguas Calientesbe, hostel, vacsi, majd másnap hajnali ötkor neki a hegynek, meredeken, föl a csoda felé, másfél-két óra, kemény mászás, hogy még a napfelkeltét elcsíphesd.

P1080771 Éppen odaérsz, amikor a nap első sugarai megvílágítanak egy valószínűtlen, 600 éves inka várost a völgyben. Lakóházaival, templomaival, utcáival, mezőgazdasági szektorával, tehát teraszokkal, áldozati helyekkel, a hajdani fórummal, dübörgő hegyi patakokkal.. Úgy fonják közre a hegyek, mint egy ölelő kar, komolyan. Közben egyszerre látod a napot és a halványuló holdat.

100 éven át építették az 1400-as években kezdték. Tökéletes város, ha nem is ép, nem kell hozzá nagy fantázia, hogy elképzeld a hajdani életet. Csak itt tudtam meg, hogy olyan, mint „inka nép” nem létezik. Kecsua nép, igen, az „inka”pedig azt jelenti: tökéletesség. Tökéletesség mindenben. A tökéletes birodalom szimbóluma ez a hely, amely holtában is él, nagyon is. Az inkáknak nem volt vallásuk. Az inkáknak filozófiájuk volt. Melynek minden egyes momentuma a természethez és a közösség érdekeihez, az empirikus tudás kötelező átadásához kötődött. Gyönyörű.

P1080814P1080806P1080787A hely kiválasztása, mielőtt építeni kezdték, nagyban fügött asztrológiai tényezőktől, a nap beesési szögétől, a víz meglététől, matematikától, mindentől. Főleg attól, hogy itt közel érezhették magukhoz az isteneket, főleg a Nap istenét. A gondos tervrajzokat – mert olyan is volt – annakidején kősziklába vésték. Egyébként, a kő használata: a meglévő hatalmas sziklatömböket használták alapnak, s fölé emelték a még mindig hatalmas, de faragható kövekből álló falakat. Kötőanyag egy szál se, csak a faragás és illesztés fifikája és művészete.

P1080811P1080777P1080798Egzaltáltan rohangáltam egyik faltól a másikig. Sose gondoltam, hogy ennyire el tud bűvölni architektúra. Rengetegen haltak bele az építkezésbe. A többszáz tonnás tömbök mozgatásába, amelynek a kedvéért olykor folyómedreket térítettek el. Rabszolgák, vagy munkával adót fizető hajdani polgárok dolgoztak itt, amíg ez a város kiemelkedett a semmiből. 5000 rabszolga, a majdani 500, kiváltságos lakosnak. És micsoda fejlett technológiájú mezőgazdasági termelés zajlott! Kiszámították az egyes épített teraszok mikroklímáját, raffinált öntözési szisztémát építettek ki, elterelgetve a hegyi vizeket. Egyfolytában kísérleteztek a terményekkel, s ez bőven Micsurin előtt volt,ugyebár. Minden érintetlenül látható.

P1080828P1080800 P1080805 P1080810De ha egy hatalmas birodalom fontos pontja volt, mitől múlt el? A spanyol hódítóktól. Az általuk importált járványoktól, betegségektől. Az inka polgárháborútól az 1500-as években, amelynek fő két szereplője két fivér-vezér volt. Két fivér-ellenség. Az árulástól. A történelemtől. Kihalt a hajdani inka civilizáció.

Machu Picchu pedig ötszáz éven át elnéptelenedve, elfelejtve, belenőve a dzsungelbe. Míg nem 1911-ben erre tévedt egy brit, hogy összetalálkozzon a hajdani, eltűnt város legeslegelső „idegenvezetőjével”, egy 11 éves pásztorfiúval. Mert a XX. század fordulóján két őslakos-család azért elkeveredett ide. A dzsungelből jöttek elő, látták a fákkal benőtt falakat,a megmaradt inka teraszokat, hú ez jó lesz lakhelynek, legelőnek. Két család, nem voltak összesen tízen. Csak ők tudtak erről a helyről. És akkor jött a brit, Hiram Bingham. Trópusi kalapot viselt, lefogadom. A pásztorkisfiú, pedig megmutatta neki a templomokat, a dzsungel által benőtt áldozati helyeket, a bebalzsamozott múmiákat, a hajdani lakóházakat, az egész beégett fél évezredet. A brit hazavitte a fotókat és publikálta azokat. Egész Európa erről a csodáról kezdett beszélni. Így lett felfedezve.

P1080823P1080825Én meg ballagok-ballagok, föl a Nap Kapujához, hogy föntről is jól ráláthassak Machu Picchura, na, nem vagyok egyedül, baromi erősen süt a nap, ez egy másfél órás félkemény menet. Japcsi nők egy csoportja, lassacskán megy föl, folyton dumálnak, csicseregnek, fényképezkednek, valami misztikus okból, fehér cérnakesztyűt viselnek, később még sokszor fogok találkozni velük. De rajtuk kívül is bandukol sok turista, felfelé. Mert fölülről látni, az egy megint más perspektíva.

Aztán egy újabb órányi út lefelé. Leérve megnéztem még a kondor templomot. Két dögletes sziklatömb tényleg kondor szárnyakat formáz. A szárnyak védelmében vágták le a hajdani áldozati állatokat, talán embereket is, hogy felajánlják őket az isteneknek. A kondor közvetít, ugye, gyorsan elszállítja a lelkeket, egyenest a helyükre. A kondor az inkák számára égi-földi összekötő, afféle mediátor. A puma meg a Földet, a Pachamamát jelképezi, a föld erejét. A kígyó pedig mindazt, ami a tudat mélyén csúszkál. Ilyen ez a filozófia.

Aztán hosszas, jó két-három órás lefelé menet következik, nehéz terepen, ismét Aguas Calientesbe, egyenesen. Őrületes hangulata van ennek a városkának is, amely 100 %-ban a turizmusból él. Itt ágyba zuhantam délután ötkor, és csak másnap reggel keltem fel. Készen egy újabb 11 km-es útra, a Hidroelektricához vissza, a várakozó buszhoz.

P1080861P1080868P1080848P1080851Bevallom, büszke voltam a saját teljesítményemre. Elég szép egy mamitól, nem? De ezen túl, valamit megértettem. Persze csak a felületen. A civilizációk egymásba érését. Ja, mert még nem is mondtam, azok a bizonyos, gonddal épített teraszok, a hegyek két oldalán, szabályos piramist formáznak. Tökéletes egyiptomi piramist, a struktúra tök ugyanaz. Csakhogy itt inkább krumplit, kukoricát, quinoát termesztettek, nem kincseket és fáraókat őriztek. Valami megérintett, továbbá, a megdönthetetlennek tűnő birodalmi nagyhatalmak törékenységéből. Meg a tökéletes szépség lenyűgöző erejéből, amelyet valahogy mindig elmúlhatatlannak érzünk. Van is benne valami.

Rohadék nagy kutyával kezdtem. Rohadék nagy fáradtsággal érkeztem vissza Cuzcoba, hét órás buszikálás után.

Még sok minden történt. Machu Picchu előtt is, utána is. Egy ugyancsak fergeteges városbuli itt, Cuzcoban, Pünkösdkor, nehogy elfelejtsek bulizni. Láttam múmiát sörözni. Ovis bulinap is volt, az óvodások hivatalos ünnepnapján. Kis cuki indián/kecsua gyerekecskéim… Aztán egy nap minden pénzemet ellopták. Majdnem haza kellett mennem. De ezekről majd legközelebb.

Reklámok

MACHU PICCHU FAPADOSSAL” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Boldog vagyok az iràsaidat olvasom no meg a remek felvételeidet bàmulom.Csodàlatosak a leiràsaid, bàr
    lennék valamivel fiatalabb…akkor én is el merészkednék Veled, vagy nélküled.
    Vissza értem a Donaudelta utrol, màs de nagy élményben volt részem. 450 felvétel és kb. 3500 km. volt
    a 2 hetes hajo utam. talàn majd erröl “egyszer” személyesen. vigyàzz magadra és menj tovàbb Horvath Agi

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s