ANNA FAHLEN, HOL VAGY?

 

beolvasás0008 Ez a kép 1986 májusában, 28 éve készült. A szőke nő és a barna nő is happynek látszik. A szőke nőt Anna Fahlennek hivják, és svéd, a másik, az alacsonyabb, az én vagyok.

A pillanat idillt rögzít: nap, nyár, Vörös tenger, Sharm El Sheikh-en vagyunk, a Sinai félsziget legcsücskén és vagy merülni indulunk vagy onnan jöttünk meg. Már nem emlékszem.

Vicces az a pártedli a nyakamban. Az a bébpapiztató előke. Kész búvártörténeti érdekesség a modern, mindenttudó jacketek korában, gondolom, egyfajta búvárantikvitás, de akkor az nekem szenzácó-számba ment, a búvárbázis tulajdonosától kaptam kölcsön. Amikor ezt megelőzően utoljára búvárkodtam egy kicsit – 8-9 évvel korábban – még ilyen se volt nekem. Semmi nem volt. Csak a testünkkel kormányoztuk magunkat. Na, de vissza a történethez.

86 májusában először jártam Izraelben, hátizsákos,amolyan sodródós utazás volt. Lent, Eilaton valaki megkért, hogy távollétében vigyázzak a hajójára a kikötőben. Cserében egy jó hétig alhattam az egyik kabinban. Persze, hogy elfogadtam a jó kis ajánlatot.   A valahányadik napon jelent meg a hajónál a svéd lány, a tulajdonost kereste. Mesélte, hogy Sharmban dolgozik búvármesterként, most csak egy fogorvosi kezelés miatt jött át. Azt is mondta, hogy ennek a hajónak a gazdája a barátja, és itt szokott aludni, amikor átruccan Izraebe. Megengedem-e, hogy most is így tegyen. Két-három napról van szó.beolvasás0010

Hamar összebarátkoztunk, értelmes, érdekes teremtésnek láttam. Nagyon imponált nekem, ahogy Anna élt. Mert, mint magasan kvalifikált, intenzív osztályos ápolónő, 2-3 éveket dolgozott a harmadik világ különböző országaiban, általában nemzetközi kórházakban, jól keresett, keveset költött, így aztán az összegyűjtött pénzén további 2-3 évig utazott, és élt, de azt sem túristaként, hanem átmeneti időkre le-letelepedett: volt hivatásos fotografus, merülésvezető, környezetvédő, ilyesmik, amik passzoltak a személyiségéhez és képességeihez. Az volt a benyomásom, hogy ez a nő nem kapkod: bármit csinál, teljes odaadással és elmélyültséggel végzi. Én azelőtt még sose találkoztam ennyire szabad emberrel, aki,ugyanakkor teljesen elkötelezett.. Egy profi csavargó, aki hasznára van a világnak. Gondoltam, lehetne egy roppant konszolidált svéd élete, gyerekei, volvója, szép lakása, dolgozhatna egy makulátlanul tiszta svéd kórházban. De nem, ő másként döntött. Ez az ezerkilencszáznyolcvanas években nagyon egyedinek számított, azt hiszem.

Mikor végzett a fogorvossal, megkérdezte, volna-e kedvem vele tartani, megláthatnám a Sinai sivatag egyiptomi részét és még merülhetnénk is egyszer-kétszer együtt. Mivel a hajótulaj közben megjött, és én szabad voltam, a sivatagi határon kiváltottuk nekem a vízumot, fel a buszra, irány Sharm.beolvasás0004Azt se tudtam, mi az, sose hallottam róla. Emlékszem, rendesen szorongtam.. Egyiptom abban az időszakban is törékeny helyzetű hely volt, elég veszélyes, az izraeliek által , talán, három évvel korábban kompromisszumként átadott Sinai meg kiváltképp.

A sivatag tökéletesen üres volt. A busz pedig sokkolóan gyönyörű tájakon ment át. Sharmig talán két, főleg beduhinok által lakott, kósza települést láttunk. Mondanom se kell, turista egy szál se. Akkor még nem volt. Sharm is üres volt, egy álmos, poros kis falu-féle, amelyben néhány ház, meg kósza nyaraló-félék álltak. A forróságot harapni lehetett. Mást meg szagolni. Mert Sharm éppen bűzlött, de nagyon. Ugyanis, akkor már három napja – valami súlyos meghibásodás miatt – nem volt víz, ennek minden következményével. Emberi testek, mosatlan edények, vécék szaglottak rendesen.

beolvasás0005beolvasás0009Anna főnökének , a búvárbázis menedzserének volt Sharmban egy kalyibája, amit nyaralónak nevezett. Különben Kairoban élt, úgy emlékszem. Ez az ember megengedte, hogy a konyha kövére leterített hálózsákban megaludjak egy-két éjszakára, Anna is mellém „ágyazott” magának.

Na, de még nincs éjszaka, csak este.beolvasás0006A fülledt melegben kiülünk a házikó elé és beszélgetünk. Körülöttünk kavarog a homok. Hirtelen, a semmiből, őrült horkanásokkal, feltűnik egy vadkutya-falka, többszáz zsemlyeszínű állat és elrohannak előttünk, iszonyú porfelhőt hagyva hátra. Akkor azt gondoltam: ez a biblia világa. És a biblia kora. A bűzzel, a porral, a forrósággal, a sivatagi ürességgel együtt.

És akkor odaül mellénk a menedzser egyik szomszédja, egy arab férfi. Körmei feketék, bőre olajos, shortja foltos, koszos és ő se jószagú. Megkérdezi, honnan jöttem. Mikor mondom, hogy magyar vagyok, felderül az arca. Hogy ő milyen régen szeretne már egy magyarral elbeszélgetni. És felteszi az első kérdést: mi a véleményem Lukács György Esztétikájá – ról? Döbbenten szabadkozom: én azt nem olvastam, nem ismerem. Biztosan nem is érteném, nincs agyam az elvont dolgokhoz. A férfi kicsit csalódottnak látszik. Hát, Szabó istván filmjeit láttam –e?, — veselkedik neki ismét. Felélénkülve bólintok, most talán nem fogok leégni itt a sivatagi éjszakában. – Mert ha összehasonlítjuk a Mephisto-t és a Redl ezredes- t, akkor…..

Így társalogtunk, szépen a csillagok alatt. Ez az ember, mint kiderült, filozófiát és esztétikát tanított a kairoi egyetemen.

Ritka kivételektől eltekintve, én soha többé nem hiszek a látszatnak. Soha többé. Ezt tanultam meg, egy életre, abban a réges-régi bibiliai éjszakában.

Anna Fahlent nem láttam többé, bár még egy további évtizedig leveleztünk. Papíralapúan, email nem létezett. Hol Jedda-ból irt, ahol egy amerikai kórházban dolgozott, hol a micronéziai szigetvilágból, ahol ritka tengeri állatokat mentett, hol a Fülöp- szigetekről. Soha nem adta fel az életformáját. Aztán eltűnt a szemem elől. A cunami idején, 2004 után , amikor vagy négyezer svéd turista meghalt a régióban, a neten, a veszteséglistán kerestem a nevét, tudva, hogy nagyon szerette azt a vidéket. Hátha éppen ott dolgozott…. Találtam is azon a listán egy Anna Fahlent, de nem tudom, hogy azonos volt-e. Később se bukkantam rá, a facebookon. Csak remélem, hogy még él …. Biztosan él valahol.

A vadkutyás, porzó, vaküres és varázsos sivatag helyén, Sharm el Sheikhben, immár impozáns hotelsorok állnak, most is látszik, az esti kivilágításban, innen, a tőle 1-2 km-re kikötött búvárhajónk fedélzetéről. Roppant nemzetközi a hely, mondják, hömpölyögnek a túristák az éttermekkel és kaszinókkal zsúfolt luxus-sétányon. Biztosan értitek már, miért nem szeretnék én ott sétálgatni.

Reklámok

ANNA FAHLEN, HOL VAGY?” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Drága Anna!
    Néhány napja találtam rá a bloggra, azóta szabadidőmbe izgalmasan olvasom a beszámolókat.
    Szeretnék segítségedre lenni Anna Fahlén megtalálásában ezért lenne egy kérdésem, kb. hány éves lehet Anna most?
    Itt keresgélés közben csak úgy 27 Anna Fahlén név bukkant elő.
    Kívánok további jó egészséget, jó utazásokat, szép kalandozásokat.

    Tisztelettel/szeretettel
    /Mária Magdolna
    Västeråsból

    • Kedves Mária MAGDOLna, kedves sorait megkaptam, sajnos már én is néztem annakidején a facebookon: egyik Anna Fahlen se azonos vele. Néha el kell fogadnunk, hogy valaki eltűnik az életühkből…
      Üdvözlettel
      Lengyel Nagy Anna

      • Köszönöm a gyors visszajelzést!

        Szeretem a kihívásokat, valamint nem szokásom gyorsan feladni, ezért keresgélek. Csak jelzem, ha esetleg valamelyik svéd újságtól fognak jelentkezni.
        Nem biztos, de LEHETSÉGES!

        Boldog Húsvétot Anna!

        Tisztelettel
        /Mária Magdolna

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s